Vénusz tánca

Mi folyik itt ?

Írta :Margarita -Zoé

Forrás: www.magunk.hu

Igen, pontosan ez a lényege. Folyik. Merthogy ez az energia szabadon áramló formája, a kötések nélküli. Nem szilárd kristályszerkezet, nem szilárd forma, hanem folyékony, áramló ultravalóság. Hipergyors, alakváltó, térfüggetlen, más a viszonya az időhöz.

Valami történik a párkapcsolatokkal mostanság. Vagy inkább a hozzájuk való viszonyunkkal. Duálpár-Iker. Mit is jelentenek ezek, és hogyan működnek az életükben? Rég megszokott „jól működő” kapcsolatok veszítik el a talajt, és repülnek ki alólunk.

Vagy inkább mi repülünk? Méghozzá felfoghatatlan hiper sebességgel. Ami 10 évig természetes volt, az már pár nap alatt képes relativizálódni,mert az új valóság felülírja a régit.

Az elme választana: vagy-vagy. De a szívben nincs választás. A szív egyként szereti mindkét oldalt, benne a kettő nincs külön. Ezért a szív nem tud szétválasztani.

Az, hogy elkezdtetek a szívetek szerint élni. És ez másfajta valóságot teremt körétek. Az a szellemi lény, aki a MAGotok, a szív-állapototokban életképes. Egyébként alszik. Amikor azonban felébredhet bennetek, akkor alapvetően változik meg az életetek.

Eddig egy elme-vezérelt életet éltetek a sűrű anyagi közegben, aminek nagy volt az ellenállása, és nagyon lassú. Ez volt a személyiség-énetek, melyet fizikai testbe emberként kifejeztetek. Őt az elme irányította, a racionális bal félteke. Ő volt a fél-ember, vagy fél-elem-ember. A gondolkodása, és ezáltal az érzékelése és az élete lineáris volt: vagy-vagy. Mindig két lehetőség közül választott, hiszen azt látta a polaritás síkján.

Ez a magára hagyott anyag törvénye, a polaritás, a meghasadtság, vagy az elválasztottság, ami megszüli a különlét,a zártság élményét, és ezáltal a félelemet. A félelemet az anyag szüli, és ez mozgatja, tartja kordában az anyagtudatba süllyedt embert. Ez vezérli, ez „segít” neki dönteni az állandó döntéskényszerében. Ez hamar kimeríti az embert, és ez vezet el előbb-utóbb az anyag halálához, ami annak szétesését jelenti.

Ez az élet a felszínen, a kerületen, a bolyongás, a futkosás körbe-körbe. A fekete-fehér élet.

Aki elindult befelé, az elhagyja a csatateret. Maga mögött hagyja a tetszhalott életét, a küzdelmeket, amik után mindenhol hullák keletkeztek. Ekkor érzi meg, hogy az elme-világ csupa hullabűz. Minél beljebb halad önmaga középpontja felé, annál kevésbé valóságos az eddigi élete, és az elhagyott polaritás-élettér. Ezen az úton szépen mez-telenre vetkőzik, mire megérkezik belső önvalójához, magjához. Semmihez nem fogható boldogság-élmény járja át, az öröm társául szegődik, és újra felfényesedett tudata kezdi érzékelni az egység-élményt, és felismeri: Én is Te vagyok (vagy másképpen: Én IsTe(n) vagyok).

Megszűnik a hasadtság, az elkülönültség-élmény, a hiány.

Ezen a befelé, a saját szívünkbe, centrumunka vezető úton újra találkozunk régi, „leszakadt” részeinkkel. Velük újra egyesülhetünk. Találkozunk mindennel, amit meg kell gyógyítanunk magukban, valamennyi hiány-tudatból, fél-elemből származó működésünk torz végeredményével, amit magunkban ekkor újra egész-ségessé tehetünk. Ezek „külső életterünkben” is megjelennek, de már nem támadnak ránk, csupán megmutatják magukat, hogy azután örökre eltűnjenek. Hatalmas tisztulás, kifényesedés, megkönnyebbülés-élmény. Minden kötés eloldódik. A polaritás harcában megsérült részeink, sebeink begyógyulnak. Ez az egész-ség állapot már nem hagy helyet többé a félelmeknek.

A centrumból pedig centrális életet fogunk élni: vagyis egyszerre leszünk jele a kör minden pontján, nem pedig lineárisan futkosunk körbe.

Amikor egy rész bennünk meggyógyult, kiegészült, akkor az kívül is megjelenik.

Amikor meggyógyult bennünk a saját – ellentétes nemű – részünk (férfiban a nő, nőben a férfi), akkor egyszer csak megjelenik kívül az életünkben. Kopogtat, és elemi erővel, mégis egy végtelen puha állandó jelenléttel nyitja ránk az ajtót.

Megdöbbenünk: pontosan ugyanolyan, mint mi vagyunk. Mintha én lennék egy másik nemű emberben. Nem a külseje, nem az anyaga, és nem a felszínen, a polaritás-élettéren zajló élete. Hanem a belső lényege, a MAGja. A gondolatai, az érzései. Szinte ellenállhatatlan a vonzás, amit a két ember gyakorol egymás irányában.

Hogy lehet ez? Hát nem az ellentétek vonzzák egymást?

De igen. A polaritás élettéren, a sűrű anyagi, ön-feledt világban, a felületen két ellentétes minőség vonzotta egymást, mert az örök hiány kiegészülni vágyott. A vagy-vagy világban, amelyet az elme vezet, és az abban élő ember számára ez természetes. A kiegészülés kívül történhetett meg, azaz csak történhetett volna. Valójában azonban soha nem jöhetett létre az alkímiai nász két sérült, fél-elemben élő ember között. Amikor a felületük összeért, az mindig fájdalmat is okozott. Az anyagi tudatsík férfi, és nő örök elválasztottságáról, és harcáról szól. Ez az anyag-ember mozgástere: a vágy a kiegészülésre, majd a csalódottság, hogy ez nem sikerül. Ezt szokták az emberek szerelemek hívni. Ilyen az Ádámok, és Évák világa, akik Káinokat, és Ábeleket nemzenek.

Amikor egy férfi-nő kapcsolat az anyagtudat szintjéről indul, azt hívom poláris-kapcsolatnak. Itt a felek az anyagi világ küzdőterén harcolnak egymással, általában anyagi, pénzügyi, a mindennapi élet szervezésével, a szűkebb környezetükkel kapcsolatos témákban élik meg a kapcsolatukat. Ebben a kapcsolat ki is merül. Valójában inkább gazdasági érdekközösséggé válik a kezdeti láng ellobbanása után, ami erősen környezetfüggő. A szerelem tipikusan a testi jegyek alapján ébredt fel a két emberben. Ez főként testi, szexuális vonzalmat takar. Sok játszmára ad lehetőséget ezen a síkon, a hétköznapokban. Valójában érdekkapcsolatokról van szó, amiknél nagyon magas az egymással szembeni elvárások szintje.

Ez horizontális egyesülési törekvés. Az emberek nagy tömege (a tudatszintjének megfelelően) ilyen kapcsolatokban él. Ez az átlag-emberek kapcsolati mintája. Nincs kozmikus távlata, mintája, ezért bolygóprincípium sem rendelhető hozzá. Pusztán árnyékléte van, illúzió, torzulás.

Egy szinttel följebb találjuk a duál-kapcsolatot. Itt két olyan ember találkozik, akik egy jóval mélyebb összetartozást élnek meg. Ezek érzelem-alapú kapcsolatok, ahol nem a külső fizikai jegyeknek van szerepük, hanem egy érzelmileg megélhető áramlásnak a két ember között. Mivel ez a kapcsolat az asztrálisban gyökerezik, amely még duális világ, szükségszerűen duális maga a kapcsolat is. Ami azt jelenti, hogy a felek nem a fizikai síkon egészítik ki egymást, (illetve próbálkoznak ezzel) hanem egy síkkal feljebb, az érzelemtestükben.

Ez nem a testi férfi és nő, hanem a yin-yang harca, tánca lesz. A küzdelem áttevődik egy mélyebb közegbe, és vertikálisan alulról-felülről vezérelt lesz. Bennük, általuk az érzelem-világ harcol, materializálódik, éli meg magát a földi közegben. Angyalok, és démonok. Ez a vénusz (Nő), és a mars (Férfi) kapcsolata az emberben. A két lélekfél, aki még elválasztott, és ezért vágyik a másikra. Az ellentétek vonzzák egymást a függőleges tengelyen.

Természetesen ennek a kapcsolatnak is van testi vonatkozása, és mindennapjai, azonban nem olyan hangsúllyal, mint a poláris kapcsolatban, másrészt egy magasabb megélési szinten jobban működnek ezek is.

Ez a kapcsolat vertikális egyesülési törekvés. Kívülről azonban az egység nem hozható létre még itt sem. Az ebből adódó frusztrációk itt magas szintű érzelmi manipulációs játszmákat produkálnak. Mondhatjuk, hogy ez a bukott angyalok kapcsolati mintája. A bűntudat, és az áldozatiság nagy szerepet játszik bennük.

Ha egy ilyen kapcsolatban valamelyik félnek sikerül a mars, és a vénusz belső egyesítését elvégeznie, és elérnie a lélekfelének megfelelő YIN/YANG állapotot, akkor a kapcsolat elkezd könnyebbé válni, és jobban működni. A lentit, és a fentit magában egyesítette, a bukott angyal visszakapta a szárnyait. A nagy drámáknak vége, elcsendesedik, és kiüresedik a kapcsolat. Hiszen a belül meggyógyított, kiegészült rész már nem vágyik a régi módon, eszközökkel kívül kiegészülésre. Már középre került, egyensúlyban van. Ezért a kapcsolat megváltozik, a dinamikája elvész, mert hiányzik belőle az a küzdelem, ami mozgatta. Valójában elhal. Az ember ekkor lezárja benne a dolgait, rendet hagy maga után, elbúcsúzik, és továbblép.

Az ikerláng helye a szív. Ez a kapcsolat a szívben él. Csak itt életképes. Ha az ikrek a szellemi test-vérség állapotát tudatosítják, és meg tudnak maradni a szívterükben, akkor a kapcsolat virágzik, nyílik, és határtalan boldogsággal, örömmel teríti be nem csak a két embert, hanem a földet is.

Ez a kapcsolat túl van a választáson, az akarom-nem akarom irányításon, mert az elmének itt nincs hatalma.

Az iker-kapcsolat az időn kívüli JELENben él, ezért benne van minden, ami volt, és lesz. Ez a megistenülés átélése. Kívülről nézve nem számítható ki a holnapja, nem látható előre, mi fog történni. A totális fejest ugrás az ultra jelen valóságába.

Egy élettér-váltást eredményez, amely szív-élettér aszerint materializálódik az ember környezetében, amennyire azt megengedi magának.

De hogy lehet összeegyeztetni ezt a három síkot? Hogyan tudok én, mint fizikai lény úgy élni, hogy a szellemi önvalóm vezet, lemondok a „szilárd talajú valóságról” és elfogadok egy ikerkapcsolatot?

Ahogyan haladsz a szíved felé, a valóság korábbi szilárd talajáról egyre folyékonyabb, szubtilisebb anyagú valóságba érsz, ahol már nincsenek jelen a régi merev korlátok. Egyre illuzórikusabb a külső tér. Sem a tér, sem az idő nem akadály a belső szentélyben. Itt ugyanis nem létezik. Ezért innen írható felül átvitellel mindkettő, és teremthető újra általa a világ.

Ha a szellemi Önvalódnak utat engedsz, életre kelted, és hagyod működi, időn és téren kívüli teremtővé válsz. Ő (aki Te VAGY) teremt számodra, ezért ne keress kívül feltételeket, hiszen te magad teríted az utat a lábaid elé.

A kapcsolatok újradefiniálása a 21. században: belépni a SZÍVBE

 

A kapcsolatok újradefiniálása a 21. században: belépni a SZÍVBE

 Celia Fenn cikke (2004)

Fordította: Skultéty Ágnes

A kapcsolatok, és az, hogy hogyan lehetnek sikeresek, úgy tűnik, egyre inkább energiánk és figyelmünk fókuszába kerülnek az átalakulási folyamatunk jelenlegi időszakában. Sokunk keményen dolgozik azon, hogy újradefiniálja, hogy hogyan kapcsolódik másokhoz, különösen a szerelmi kapcsolatokban. Michael Arkangyal arra kért, hogy osszam meg veletek ezt az információt, tudva azt, hogy segíteni fog titeket az utatokon.

Mielőtt megvizsgálnánk a kapcsolódás új módjait, vissza kell tekintenünk, hogy megnézzük, korábban miről szóltak a kapcsolatok. Metafizikailag, a kapcsolatokat – az élet sok egyéb aspektusához hasonlóan a 20. században – az alsó három csakra irányította.

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb kapcsolat a pénz (gyökér csakra), a szexualitás (szakrális csakra) és a hatalom (solar plexus csakra) vmiféle kiegyensúlyozásáról szólt.

Mindegy, milyen érzelmek és érzések hozták össze a két embert, elkerülhetetlen volt, hogy megküzdjenek a pénz, a hatalom és a szexualitás témaköreivel a mindennapi kapcsolatukban. Természetesen ezek a dolgok bizonyos mértékig részei lesznek továbbra is a kapcsolatnak, ahogy megalapozzuk őket, ám a 21. század kapcsolataiban szükség van arra is, hogy belépjünk a Szívbe vagy a szív csakrába, hogy a szellem és a lélek szintén részei legyenek a kapcsolatnak. Központi és lényeges részei.

Pénz, szexualitás és hatalom – miről szóltak

A felnőttek közötti szerelmi kapcsolat elkerülhetetlenül azt jelentette, hogy a kapcsolat két résztvevője egy bizonyos ponton együtt kezdett élni. A közelség és a társaság iránti szükség egy lényeges emberi szükséglet, a szerelmi kapcsolatok mindig is együttélésben és fizikai közelségben fejeződtek ki, és ez továbbra is így fog folytatódni.

Hagyományosan az egyensúlyozás a nemek között zajlott. A férfi pénzt keres, a nő pedig gondját viseli az otthonnak. Ez lehetővé teszi, hogy a párkapcsolat egy otthont teremtsen, és megadja és fenntartsa azt, amire a társaknak szükségük van. A szexualitás eredményeképp jön létre a család. A hatalom a hagyományok szerint általában a férfira szállt, a hierarchikus patriarkális szociális forma részeként.

A változások

Ám hatalmas társadalmi változások vették kezdetüket a 20. század közepén a fejlett világban, ami azt jelentette, hogy ezek a tradicionális feltételezések a kapcsolatokról elavulttá váltak, bár sokan még mindig ezeket követik a tudatalatti szinteken. A feminista forradalom azt jelentette, hogy a nők is elkezdtek dolgozni az otthonukon kívül. A nők karrierje és a kétjövedelmű párkapcsolatok elfogadottakká váltak. Ez problémákat okoz a kapcsolatok hagyományos szerkezetében, mivel a nők is pénzkeresővé váltak, sőt, néha többet keresnek a férfiaknál. A hatalom egyensúlya megváltozott, ahogy elszakadtunk a kapcsolat hierarchikus modelljétől. És senki sem tudja biztosan, hogy hogyan illeszkedik a szexualitás ebbe az új típusú kapcsolatba.

Ami kiemelkedik ebből az átalakulásból, az az, hogy a kapcsolatok már két, egyenlő képességgel és hatalommal rendelkező emberről szólnak, és akik elsősorban társaságot és közelséget keresnek, nem pedig a fentebb említett dolgok kiegyensúlyozását a fizikai síkon.

Úgy tudjuk ezt megvalósítani, ha belépünk a Szívbe vagy a szív csakrába, a kapcsolat elsődleges helyszínére. Ha ezt elértük, akkor az egyéb szinteken már közös nevezőre lehet jutni, minden egyes pár egyéni szükségletei alapján.

Szív és lélekközösség

A kapcsolatnak elsősorban a szívben élésről kell szólnia. Ez azt jelenti, hogy kapcsolatban kell lennünk az ÉRZÉSEINKKEL és képeseknek kell lennünk arra, hogy ezeket az érzéseket kreatív és előrevivő módokon FEJEZZÜK KI.

Sokan azt gondolják, hogy ez arról szól, hogy képesek legyünk azokat verbálisan, szavakkal kifejezni. Ám észrevettem, hogy a nők jobban ki tudják fejezni az érzelmeiket szavakkal, mint a férfiak. Milyen gyakran hallok nőket arról panaszkodni, hogy hosszú megbeszéléseket tudnak folytatni a barátnőikkel az érzéseikről, ám a férfival, aki fontos számukra, nem.

Ez azt jelenti, hogy a férfiaknak olyanokká kell válniuk, mint a nők, és beszélniük kell az érzelmeikről?

Hát, talán… Ám úgy gondolom, sokkal jobban szolgálna minket, ha felismernénk, hogy az érzelmek szavakkal való kifejezése nem az egyetlen módszer. Ez csak beszéd – és képes körkörössé, ugyanoda visszatérővé válni, még akkor is, ha a beszélő ettől jobban érzi magát.

És talán a nőknek meg kell tanulniuk a non-verbális vagy szívközpontú kifejezés technikáit, ami lehetővé fogja tenni számukra, hogy összekapcsolódjanak a partnerükkel.

Lélekközösség, eggyé válás

Az eggyé válás egy olyan kifejezés, melynek vallási értelme is van (mármint az angolban; Communion: lélekközösség, eggyé válás; Holy Communion: áldozás, úrvacsora), ami Krisztus halálának és az Utolsó Vacsora rituáléjának szentségével kapcsolatos. Ám amit Krisztus ezalatt valószínűleg értett, az az, hogy tanuljunk meg lélekközösséget kialakítani egymással azáltal, hogy eggyé válunk a másik létezővel.

Áldozás alkalmával az ember iszik a borból, és eszik a kenyérből (ostyából), ami Krisztus testét képviseli, és így egy lesz Krisztussal abban a pillanatban.

Az a lecke számunkra, hogy másokkal olyan módon „legyünk" együtt, hogy eggyé válhassunk velük. Hogy megértsük őket és velük legyünk egy olyan módon, ahol a magyarázatok és a történetek nem lényegesek.

Hogy meglásd az isteni lényeget abban a személyben vagy létezőben, és hagyd, hogy a benső lényege együtt rezonáljon a te benső lényegeddel. Hogy az érzéseit olyan erősen érezd, ahogy a saját érzéseidet érzed, mert az ő érzései valójában a te érzéseid, vagy a saját érzéseid tükröződései.

Ha megértjük, hogy az általunk választott személy része önmagunknak, és hogy amit látunk, az mi vagyunk, akkor képesek vagyunk együttérzésben és szeretetben lenni önmagunkkal, majd vele. A lélekközösségnek és a megértésnek erről a helyéről meg tudjuk tanulni, hogy hogyan kapcsolódjunk másokhoz teljes elfogadással – önmagunk és mások teljes elfogadásával.

Elfogadás

Nagyon fontos, hogy képes legyél szeretni és elfogadni önmagad. Csak ha teljesen elfogadod önmagad, akkor leszel képes elfogadni azt a személyt, aki tükröt tart neked. És ha képes vagy szeretni önmagad, akkor képes leszel szeretni őt és együtt lenni vele.

Az elfogadás azt jelenti, hogy képes vagy együtt lenni azzal a személlyel szeretetben és kegyelemben anélkül, hogy meg akarnád változtatni, vagy szeretnéd, ha más lenne, mint aki jelenleg. Olyan sok kapcsolat megy tönkre azért, mert az emberek lehetőséget látnak a másikban, és ebbe a lehetőségbe szeretnek bele. Ezt csalódottság követi, amikor a lehetőség csak nem akar megvalósulni.

Kreativitás

A lélekközösségnek és az elfogadásnak ezen a helyén a kapcsolat méllyé, meleggé és kreatívvá válik.

Nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogy ezt a kreativitást hogyan fejezze ki az adott pár – minden egyes pár egymás képessé tevésének és növekedésük kifejezésének – egymás iránt érzett elfogadásuk eredményeképp - egyedi és egyéni útját fogja választani.

A szívközpontú kapcsolat fontos aspektusa, hogy a társak a lehető legtöbb hatalmuk birtokában fogják érezni magukat, amire éppen akkor képesek. Törekedni fognak arra, hogy a legnagyobb jót fejezzék ki mind önmaguk, mind a kapcsolat számára az elfogadás, a kegyelem és a hála érzései alapján, amit az általuk választott személy iránt éreznek, akivel együtt szeretnének teremteni.

Ezek után…

Ha ezt elérték, akkor a kapcsolatban érintett felek képesek megbeszélni, hogy hogyan alapozzák meg a kapcsolatukat, hogyan földeljék azt.

Hogy hogyan egyensúlyozzák ki a hatalmat, hogyan fejezik ki a szexualitást, és milyen szerepet fog játszani a pénz a kapcsolatukban.

Ezeket a dolgokat meg lehet beszélni, nem színlelve, a tisztelet, a gondoskodás és a szeretet helyéről. Mivel a Szív, ha nyitva tartják, továbbra is a Lélek és a Szellem szintjeiről érkező energiákkal fogja eltölteni a kapcsolatot, biztosítva, hogy a kapcsolat a növekedés és a szeretet/szerelem kreatív tere maradjon…

INTERDIMENZIONÁLIS ROMANTIKA

Írta: CSAKEN

(2008-ban)

"Ez az egész kapcsolat kérdés annyira érdekes. Sokkal több van benne....

Egyszer volt valaki az életemben aki sehogy sem illet bele a képbe.

Nem tudtam rájönni miért találkoztam vele, mert annyira irreális volt semmi logikát vagy isteni jelet nem tudtam ráhúzni. Nem volt értelme.

Most leesett.

A valódi énem, a mostani, teremtette oda nekem, de én akkor olyan aspektus voltam aki nem volt tudatos és nem értette mi van.

De mivel most tudatos vagyok és tudom, hogy én teremtettem azt a helyzetet, ezért a múltban már nem az az aspektusom éli ki azt a kapcsolatot, hanem egy másik tudatosabb aspektusom és így más energiákat mozgat meg a múltban ami a most, tehát a jelen már a tudatosság változásával másképp alakul a múlt másképpeni változása miatt.

A múltbeni aspektusom azért vált tudatossá a most miatt mert tudatába kerültem ennek a bizonyos aspektusnak és mivel nincs idő, ami most történik az történik tegnap is a tudatosságunk szerint.

Azért teremtettem oda magamnak azt a kapcsolatot hogy esélyt adjak magamnak arra hogy megfigyelhessem hogy mi akadályoz meg abban hogy meglássam a valódi énem azáltal hogy képtelen voltam élvezni és elutasítottam azt a gyönyörű kapcsolatot. Miért nem most teremtek magamnak kapcsolatot ahelyett hogy a tegnapba teremtek?

Mert akkor nem látom át, tapasztalom meg hogy ez több mint romantika.

A romantika fontos, de én megakarok tapasztalni egy interdimenzionális romantikát..)))

Most már csak az a kérdés lesz e ilyen őrült nőszemély valahol...;)))

Ha azért kell egy kapcsolat hogy ne legyünk egyedül annak nincs sok értelme csak unaloműzés, menekülés.

Ha azért, hogy ne érezzük egyedül magunk az becsapás. Mert ezzel azt jelented ki hogy függsz valakitől, ez pedig nem szabadság. Ha egyedül érzed magad az a valódi én hanyagolása.

Ő így jelez neked.

Egyedül érezni magunk az tényleg szar. Addig amíg meg nem értjük hogy miért is van mindez.

Engedd meg magadnak pár napig hogy egyedül érezd magad de érezd hogy mit érzel

Amikor érzed hogy mit érzel akkor a valódi éned vagy.

Amikor már nem utasítod el ezt az érzést, ezt a részed akkor ez az elutasítás többé nem manifesztálódik ki.

Amikor a valódi én érez, tapasztal akkor szinte megszűnik a szituáció mint önálló valóság és te leszel az alakítója azzal hogy eldöntöd mit vetítesz ki.

Ez sokkal több mint egy kapcsolat, de mégis az egyedüllét érzés képes ide elvezetni.

Ez egy tökéletes tervezés.

A romantikus kapcsolaton valójában nincs akkora hangsúly,  vagy nem olyasmi ami körül az életünk forog, sokkal inkább a kapcsolatok forognak körülöttünk.

Az igaz, hogy az van. vagy lesz amit választok, csak elbizonytalanodtam, hogy válasszak e kapcsolatot céltudatosan. Nincs semmi várakozásom már ez iránt kivéve amit mondtál, a szex és csak lenni önmagam valakivel.

Egyedül is lehet valaki teljes, de a teljességet megosztani az egy másvalami.

Persze teljessé csak egyedül válhatunk.

Van egy sorrend még a nagy isteni tervben is úgy látszik."

DUÁLTÖRVÉNY

DUÁLTÖRVÉNY 

 

Nagyon értékes könyvet kaptam 1935-ben csatornázta egy médium. (Kis részlet a könyvből )

...A lelkében halk vágy kezd ébredezni egy ismeretlen valaki után, aki tiszta, aki hű, akivel való kapcsolatban a lelke megnyugodhatnék.

Ettől kezdve ez az újszülött kis érzés nem engedi magát többé megölni; élni és erősödni akar, hogy majdan egykor boldogsággal árassza el a lelket.... ettől fogva nincs nyugta, csak akkor, ha hűséggel és tisztasággal kitart amellett, akit végzete élettársául rendelt...

..."Ha abban, ami nem a tiétek, hűek nem voltatok, kicsoda bízná reátok azt, ami a tiétek?"

Aki minden körülmények között hű és igaz tud lenni azzal szemben, aki nem az ő lelke mása, arra már rá lehet bízni azt, aki az övé, hogy mindkettőjüknek mondhatatlan örömökben legyen részük, amilyenekről testi ember még csak nem is álmodhat. 

Akinek lelkében ez a felébredt ideális, tiszta érzés ennyire erős, az megérett a duális kapcsolatra, s azt az Isten megajándékozza azzal a legnagyobb áldásával, hogy összevezérli a lelke másával, s ezáltal megnyitja előtte annak a boldogságnak csodavilágát, amilyet:

"Szem nem látott, fül nem hallott és szív nem érzett". 

"Atyjához csak akkor térhet vissza, ha megtisztult a gőgtől, lelke másával pedig csak akkor olvadhat össze, ha megtisztult az érzékiségtől." 

...A szellem csak azután képes teljes értékű munkát végezni, ha már a duálfelével találkozott, mert amíg a két fél külön-külön vergődik az élet országútján, addig kielégítetlen lelkével mindkettő csak tökéletlen, töredék munkát végezhet. Ennek az érzésnek a kibontakozása azonban hosszú-hosszú fejlődés eredménye, elérése pedig azonos az üdvösség elérésével. 

A férfi meg a nő együvé tartozásának titka mindig foglalkoztatta és foglalkoztatni fogja a Földön élő emberek képzeletét. Mert amint az emberi lélek fejlődésével elhagyja az egészen vastag anyagiasság és durva állatiasság állapotait, s lelki érzései színes csillogással tükröződnek vissza a vágyaiban és törekvéseiben, a férfi meg a nő összetartozása mindinkább a lelki térre helyezkedik át, s mindinkább és érzésvilágban teljesednek ki azok a vágyak, amelyek a kettőt egymás felé vonják. 

Itt már a lélek megsejti és hiányolja az ő kiegészítő részét, és az életet hiányosnak, céltalannak látja, ha a vágyai és ehhez fűzött reményei nem juthatnak el a beteljesedésig. A lélek még tisztultabb fokozatain ez a sóvárgó vágy mindinkább a benső világban éli ki magát, az eszmények világát népesíti be, színezi át és teszi mind magasabb rendűvé. 

Már nem érzi magát egyedülvalónak, magányosnak a lelki, a szellemi ember, mert lelkével a teremtettség minden legkisebb élő pontocskájával egynek érzi magát a szeretettörvény összetartó erejénél fogva. 

Nagyobb, tartalmasabb életeket csak kiegyensúlyozott lelkek élhetnek, akiknek munkája már jelentős értéknek számít az igazság törvényében. 

A duáltörvény hatalma ide is elkíséri őket; és minél magasabb rendű szellem-lelki tulajdonságokban gazdagok, annál messzebbre ható szellemi sugárzással világítják be az ismeretlent, amely sugárzás akaratlanul is vonzza a szorosan egymáshoz tartozó szellemeket, legyen bár az egyik a Földön, a másik mint testéről szabaddá vált szellem a szellemvilágban, hogy azután mint két egymásba olvadó fénycsóva tegyék meg útjukat a végtelenbe az örökkévaló életben . . .

...ha valaki emberekben, vagy más teremtményekben keresi és akarja megtalálni a boldogságát és békességét, annak okvetlenül csalódni is kell, mert azok a hiányok, amelyek őbenne megvannak és betöltésre várnak, a másik teremtett lényből nem pótolhatók, nem egészíthetők ki..... 

Aki még ezeknek kiegészítését a másik lélektől várja, abban még mindig nem alakult ki az az isteni elgondolás, amit mindenkinek önmagában kell tökéletességre vinnie. 

Így a szeretet érzése is tévedhet, sőt nagyon sokszor téved is, mert a szeretet itt, a bizonytalanságnak és a próbáknak ebben a világában - mivelhogy itt folyton-folyvást hiányok támadnak, hézagok keletkeznek - nem elégülhet ki, s nem alakíthatja ki azt az eredményt, amiről a lélek álmodik, amihez a vágyaival támaszkodik. 

Azért szükséges, hogy az ember mindazt a szépet, jót és igazat, s mindazt a bölcsességet, amit a lelki szemeivel látni vél, és amelyhez a képzeletének szárnyain felemelkedik, mint ideált önmagában alakítsa ki, s önmagában igyekezzék megvalósítani. Mert amikor ezt önmagában megvalósította, akkor hézagtalanul jelenik meg a szeretet; és ha érez is csalódást és fájdalmat, az a fájdalom, az a csalódás nem sebzi meg a lelkét olyan mélyen, hogy benne mintegy összetörjön és megsemmisüljön az az eszmény, az a művészien kifaragott kristályserlegnem törik össze, hanem abba a kristályserlegbe a saját lelkéből önt addig át nem élt, addig még meg nem látott értékes tapasztalatokat. 

Nem olyan tapasztalatokat, amelyek kívülről támadták őt és fájdalmasan hatottak rá, - hanem olyanokat, amelyeket mint örök értékeket gyűjtött fel a lelkében, s velük mind jobban és jobban kitölti azt a hiányt, azt az űrt, amely az Istentől való eltávolodás következtében jött létre. 

Ameddig az ember lelkében hiányok vannak, de szeretet tekintetében a másik lélekkel szemben felettébb való igényeket támaszt, addig okvetlenül csalódnia kell. Hiszen azokat a hiányokat, amelyek a lélekben mint valami szervi hibák ott tátonganak, a másik lélek nem töltheti be;

 - Mert még ha a legnagyobb szeretetáldozatot és odaadást nyújtja is az a másik lélek úgy, hogy egy életen keresztül úgyszólván kiüresíti és megszegényíti magát, ő azzal mégsem lesz gazdagabbá, nem lesz jobbá, mert a szeretet is csak áldozhat, de nem pótolhatja az ő lelkének hiányait, s így a boldogság, a kiegyenlítődés nem jöhet létre. 

Ameddig az emberi lélek itt a Földön él - mivel itt az anyag törvényébe burkolt más emberlelkekkel érintkezik - ezer meg ezer eshetősége van a tévedésre és a megtévesztésre. 

Hiszen tévedsz te is, a másik is, és sokszor a legjobb akarat mellett, az egy cél követését és keresését munkáló emberlelkek között is nagyon sok az eshetőség arra, hogy egymással meghasonlásba kerüljenek. 

Isten úgy teremtette az embert, hogy itt a mulandó életben is rátaláljon valamiképpen a lelkének kiegészítő részére, mert a léleknek az a része mindig és mindenhol hiányt érez egészen addig, amíg a duálszeretet állapotára meg nem érik. 

Régebbi tanításaimban már említettem, hogy erre a léleknek meg kell érnie, mert ha fejletlen duálok találkoznak egymással, akkor a lélek külső rétegeiben meghúzódó tévelygések, bűnök, ferde vágyak és törekvések - ha mégoly nagy és egybeolvadó volt is köztük időközönként a szeretet, és ha mégoly nagy fájdalmat okozott is annak a szeretetnek erőszakos elszakadása - eltávolítják őket egymástól. 

Mert hiszen a bűn és tévelygés nem kedvez ennek a mennyei érzésnek; és mindig a szeretet kényszerül szenvedni, mert a bűn erőszakos.(a félelem és a tudatlanság az én olvasatomban nincs bűn. Marga)

El lehet gondolni, hogy ha ez a kétféle erő, ez a kétféle hatalmasság, amely az életet alkotja, meghasonlik egymással, micsoda villámokat, micsoda ellentétes erőhalmazokat hoz létre azokban a pillanatokban, amikor a lét törvénye minden ellentétességük dacára egymás felé hajtja őket. 

Mert hogyha tökéletlenül, gonoszul, rosszul, és ha fájdalmas eredményekkel is, de mégis kifejezésre kell jutnia a kettő természetének egyben. 

Mert az életnek az a törvénye, hogy önmagát megújítsa, önmagát újjászülje, önmagát tisztítsa, javítsa és önmagából mindig jobbat, tökéletesebbet hozzon létre. Ezt a törvényt Isten alkotta meg, azért ez ellen nem cselekedhetik senki és semmi.

Amikor már a lélek sokat ütközött, és sok sötétség és homály levált róla, és belátja azokat a nagy hibákat és tévedéseket, amelyek őt az életen végigkísérték, és a szenvedések mint eredmények ott állanak előtte a tapasztalatokban felsorakozva, akkor fokról fokra felébred benne a vágy a rossz tapasztalat nélkül való tanulás és ismeretszerzés után. 

- A duálok együttes eredményei sokszorosan felülmúlják azokat az eredményeket, amelyeket külön-külön érhettek volna el. 

- A teremtőerő fogalma. - Maradandót csak az egymásra talált duálok alkothatnak, s igazi boldogságot csak ezek élvezhetnek. 

A fő cél, amiben minden emberléleknek találkoznia kell, amelyre nemzetek, fajok, alacsonyabb és magasabb szférabeli szellemek törekvésének irányulnia kell, Isten keresése, Isten törvényének és akaratának kutatása. Aki ezt megérti, az engedelmességgel tekint szét maga körül, hogy meglássa a millió meg millió apró értéket, amelyeket az Isten az életben elhintett azokban a lehetőségekben, amelyekben az emberi lélek megtalálhatja a mennyei kincseket, amelyekkel felékesítheti önmagát, megépítheti vele a saját énjét, hogy átalakulva, megtisztulva, megszépülve ragyogóan állhasson meg annak az ígéretnek az átvételére, amelyet Isten kezdettől fogva adott nekünk. 

Ezeknek a lehetőségeknek egyik nagy és hatalmas tényezője a szétvált duálok összetalálkozása.

Mert ameddig ezek nem találkoznak, ameddig nincsenek együtt, addig mindegyik kénytelen más munkát vállalni, a lelkének erőit más célok szolgálatába állítani; - de amikor a lelküknek az a szétvált, szétszakadt és mindig örökké fájó része ismét összevonzatik, meggyógyul összeforr:

 - akkor egy egészet képezve új munkába állíttatnak, új célokkal és olyan eredményekkel, amelyek sokszorosan felülmúlják azokat az eredményeket, amelyeket külön-külön érhettek volna el.összeforr: Mert bármilyen nagy gondossággal, bármilyen nagy szeretettel és odaadással dolgoztak is egymástól különváltan, mégis csak töredékmunka volt az ahhoz a nagyhoz viszonyítva, amit együtt végezhetnek. 

Hiszen az ember nem tudja, mi az a teremtőerő; összeforr: - fogalma sincs róla; bármennyire töri-zúzza is magát, hogy a maga elgondolásával és igyekezetével valami olyat teremtsen, ami az életet jobbá, kényelmesebbé, szebbé és boldogabbá tehetné: hiába akar ilyet előhozni a semmiből, egyetlen fűszálat sem képes teremteni.

Ellenben amikor már elérkezett a lélek ahhoz a beteljesüléshez, hogy a duálfelével együtt egy zárt egészet képez, s már annyira tökéletes, hogy abban a szolgálatban, amelybe őt az isteni Gondviselés állította, maradandót is képes létrehozni:

 - akkor az örömnek ,a boldogságnak, a gazdagságnak és a hatalomnak olyan mértékét ismeri meg, amely minden eddig ismertet sokszorosan felülmúl. 

Azért hogyha tudnák az emberek, hogy mit jelent a kettőnek egyben való kifejezése, bizony minden áldozatot meghoznának, hogy azt elérhessék. 

A duálfelek összetalálkozásukkal új állomáshoz érkeznek el, amely állomás más törvénnyel ítéli meg minden cselekedetüket, minden elgondolásukat, mint amilyennel a fejlődés vonalán idáig megítéltettek. 

Ez a törvény feljebb emeli őket; és mivel ezáltal magasabb fokú lelki érzéshez jutottak és magasabb rendű igazság az, amely nekik irányt szab, ennélfogva hogyha ugyanazokat az eszközöket akarják a fejlődésükhöz felhasználni, amelyek őket idáig szolgálták, akkor ez magában véve is bukásukat okozza. 

Ez azt jelenti, hogy mindazok az életörömök és életcélok, amelyek idáig hevítették és vezették őket, úgy, mint a többi átlagembereket, nekik ezentúl már nem szolgálhatnak céljaikul és nem képezhetik örömeiket, mert magasabb törvénybe léptek át. Az esetleg amannak a számára még nagyon jó lehet, sőt annak a fokozatához képest talán majdnem törvényes is, aki még nem emelkedett fel emennek a fokozatáig, de aki már erre a magasabb fokozatra eljutott, az nem térhet vissza az alacsonyabb rendűhöz, hanem kénytelen a magasabb rendű törvényt követni, mert az alacsonyabb rendűben úgysem képes boldog lenni, egyszerűen azért, mert lelki érzései magasabb fokozatra emelkedtek. Az ilyen lelket ezután már az érzéseinek magasabbrendűsége űzi-hajtja, úgy, hogy még ha valóban jobb, igazabb és becsületesebb életet él is, mint más emberek, a saját törvénye még így is sokkal hamarább megbosszulja a legkisebb visszaélést, a legkisebb visszaesést is, mint a nála alacsonyabb rendűt annak az élettörvénye; mindenért többet kell szenvednie és erősebben fizetni, és ez a szenvedés, ez a fizetés - hogy úgy mondjam - külön erkölcsi korlátokat képez körülötte, hogy valamiképp ismét a mélyre ne süllyedhessen alá.

Azért az ilyeneknek már itt a Földön mindig kevesebb és kevesebb lehetőségeik adódnak, hogy a test szerint élhessenek; éppen mivel azokat az erőket nem lehet újra visszasüllyeszteni és megmeríteni a szennyes atmoszférában, hogy azok a szellem, illetőleg a lélek körül ismét mint homályosságok és tévelygésre való lehetőségek helyezkedhessenek el. Azért ezeknek a lelki természetüket olyan simává és átlátszóvá kell kidolgozniuk, hogy a magasabb rendű erkölcsi felfogással, amely bennük automatikusan kialakul, meg ne ütközhessenek. Mert ha megütköznek, akkor újra meg újra szétválás, fájdalmas megpróbáltatás és szakítás lesz a sorsuk. A lehetőségek sokszor megvannak, hogy a majdnem egy fokozatú, vagy egymástól nem messze eső duálfelek találkozhassanak, hogy amely hibák és tévedések meg félreértések még a lelkükön tapadnak, azokat egy élet terhes, vagy kevésbé terhes körülményei között magukról lehánthassák.

De ezt a kegyelmet a földi ember nagyon ritka esetben tudja felismerni, és a legtöbbször az következik be, mint amikor két meteor találkozik egymással. 

Ha a lelki fejlődésük egy ponthoz el is vezeti őket, ahol találkozhatnak, de ha a szellemi felébredésük, a szellemi világosságuk még nem érkezett el ahhoz a ponthoz, hogy egymást szellemileg is megértve és kiegyenlítve együtt maradhassanak, akkor ismét csak szétválnak és mindegyik fél hordozza tovább a lelkében azt a sebet, a szétválásnak azt a fájdalmát, amely lelki fejletlenségük és szellemi homályosságuk következménye.

Ennek az érzésnek a maradványa mint valami égésnek a nyoma ott marad a lelkükben, és nem hagyja őket nyugodni, mert külön-külön mindegyik elégedetlen, mivel nem tudják többé azokat a lelki és szeretetigényeket senkivel és semmivel kielégíteni, amelyek a lelkükben felébredtek, hagy ez a sajgó, vágyódó seb megnyugodjék, meggyógyuljon. 

Az Istenben bízó embernek nem sürgős a maga célja, mert ő nagyobb lelkierővel rendelkezik, és ki tudja várni, amíg az Isten elhozza az ő igazságának napját.

A "NÉVTELEN SZELLEM" KINYILATKOZTATÁSAI ESZTER MÉDIUM ÚTJÁN

 

A belső ikerláng energiák egyesülése; a kegyelem, boldogság és béke megtapasztalása

A belső ikerláng energiák egyesülése; a kegyelem, boldogság és béke megtapasztalása

 

Mihály arkangyal Celina Fenn-en keresztül

Legdrágább fénymunkások, március az erőteljes, intenzív energianövekedés hónapja lesz, melynek során beteljesítitek a 2006. decemberében kezdődött energiafejlődési ciklust. Március 3-án teljes holdfogyatkozást fogtok átélni, 19-én pedig egy részleges napfogyatkozást. A kiegyensúlyozás és újrahitelesítés fontos pillanata, a napéjegyenlőség, idén március 20-ára és 21-ére esik, amikor a Nap elhagyja a Halak jegyét és a Kos első házába lép, hogy egy új ciklust kezdjen.
Így, legkedvesebbek, most azokról az erős energiákról fogunk beszélni, amelyek most érik el teljes egyesülésüket bennetek. Először, a telihold és a holdfogyatkozás alkalmával teljesen integráljátok majd a galaktikus központból decemberben pulzálva kiáradó, és a Napon keresztül hozzátok eljutó Napistennő-energiákat. Ezt követően, az újhold és a részleges napfogyatkozás idején, megtapasztaljátok, ahogy újjáélednek bennetek az Istenférfi-energiák, felkészülve a belső istennői és férfi energiák megszentelt egyesülésére. Ennek a belső kiegyensúlyozásnak a középpontja a napéjegyenlőségkor lesz, utána sokan teljesen készen álltok majd az ikerláng egyesülés külvilágbeli megteremtésére, mintegy tükreként annak, ami belül, bennetek lezajlott. Teljesen felkészülve álltok a kegyelem, boldogság és öröm állapotára, mely kifejezi az Új Föld feltétlen szeretetét és irgalmát. 

A Napistennő kozmikus tüzének integrálása

Az utóbbi hónapokban tapasztalt erős energiák a Napistennő energiái voltak, melyek a galaktikus központból indultak ki, hozzátok pedig a decemberi erőteljes napkitörések révén érkeztek el. Ez a napörvény még ma is aktív a Nap felszínén, és jelenleg is közvetíti az energiakódokat a Föld kristályenergia hálórendszerébe. Márciusban a Vénusz a Kosban tartózkodik, és a Napistennő segít titeket az integrálás folyamatában.
Az Istennő szoláris energiája egy erős archetipikus energia, melyet az egyiptomi oroszlánistennő, Sekmet, illetve a hawaii vulkán- és tűzistennő, Pele alakja fejez ki legjobban. A keresztény tradícióban Magdalai Mária alakjában tükröződik, mivel a tűzistennők mindig egy erős szenvedélyes és szexuális energiát képviselnek. A keleti hagyományban Káli fejezi ki leginkább ezt az energiaminőséget, melynek természete az erő, a hatalom és a kreativitás. Ezek az istennők erőteljesek, szenvedélyesek és teremtőerővel teliek. Ők a születés, a halál és a szexualitás őrzői. Nem csoda, hogy sokan úgy éreztétek, mintha egy érzelmi hullámvasúton ülnétek, a szerelem és szexualitás témái miatt, a kezdetek és a befejezések miatt, mindenféle intenzív érzelmi tapasztalatok miatt!
Most azonban, legkedvesebbek, ahogy megengedtétek, hogy ez az intenzív energia átáramoljon fénytesteiteken a fizikai testetekbe, új fénycsatornákat – meridiánokat – nyitottatok meg, új csakrákat és örvényeket, melyek hordozzák az energiát, úgy, ahogyan az a DNS-etek eredeti lenyomatának tervrajzaiban szerepelt. És így, most sokan, akik átmentetek ezen a folyamaton, készen álltok arra, hogy ennek az erőteljes, a Földre újra megérkező napenergiának a közvetítői legyetek. Ez egy megerősítő, melegséggel teli energia, amely segítségetekre lesz önmagatok megerősítésében, hogy befejezzétek a régi energiát, és létrehozzátok az Új Földet, amely után annyira vágyakoztok, és amelyet vágyakozásotok erejével teremtetek meg. 
Tudjatok arról is, hogy ahogy ezzel a még ismeretlen energiával küzdötök, miközben a Vénusz bolygó belép a Bikába március 18-án, a Belső Istennő gyengédebb oldalainak kifejezését könnyebbnek találjátok majd. Mivel a Bika az Istennő gyengéd oldalát szólítja meg, a vénuszi energiák Ízisz, Hathor és a Szűzanya alakján keresztül fejeződnek ki – akik a feltétlen szeretetet, lágyságot, elfogadást, bőséget, szépséget és örömet testesítik meg. 
A március 3-i holdfogyatkozás a Szűzbe esett, miközben a Nap a Halakban tartózkodott. Ezek az energiák a föld és a víz elemekkel rezonálnak, vagyis a testtel és az érzelmekkel. Ehhez még hozzáadódik a Halak bolygójának, az Uránusznak az erőteljes elektromos energiája, így az átalakító energiák hatásos elegye jön létre. Legkedvesebbek, várjátok a nemvártat. Emlékezzetek, hogy a Merkúr még mindig retrográd mozgását folytatja. Készüljetek a könnyen elillanó, váratlan változásokra, sőt a sokkoló történésekre és a visszarendeződésekre. Ezek Káli, Sekmet és Pele energiái. De ne felejtsétek el, hogy mindez elmúlik, és a hónap második felében gyengédebb energiák következnek. Bármit is tapasztaltok ebben az időszakban, az a hónap későbbi időszakában várható újjászületést készíti elő, amikor a tavaszi napéjegyenlőségkor, a Napnak a Kos-ba való elmozdulásakor megkezdtek majd egy új ciklust!
Így hát azt tanácsolhatjuk, legkedvesebbek, hogy ebben az időszakban válasszátok tudatosan az Istennő szenvedélyes oldala energiáinak kifejezését, hogy ezáltal egyensúlyban maradhassatok. Válasszátok a feltétlen szeretetet, szépséget, egyensúlyt, békét, nyugalmat és a vidámságot. Ezek az energiák kiegyensúlyozzák, lenyugtatják az erőteljes napenergiákat, bármilyen formában jelentkezzenek is az életetekben ebben a hónapban. 
A holdfogyatkozáskor a beépülés folyamata beteljesedik, és a Napistennő újból teljesen megtestesül az emberiségben és a kollektív tudatosságban. A kozmikus tűztánc újrakezdődik és teljesen egyensúlyba jut bennetek, felkészít az ikerláng egyesülésekre, és az azokkal való kapcsolatokra, akik most szintén ennek megtapasztalását választják itt a Földön. 

A Belső Isteni Férfiasság újjászületése és újbóli kiegyensúlyozása 

Legkedvesebbek, a Belső Istennő vagy isteni nőiség eme erőteljes belső felemelkedésével párhuzamosan szükséges, hogy készen álljatok ismét kiegyensúlyozni belső isteni férfiasságotokat, vagy a Belső Istenférfit is. Ennek az optimális időszaka a március 19-i részleges napfogyatkozás idejére esik.
Az újjászületés és átalakulás ciklusának mindig kulcspontja az isteni férfiasság újjászületése. Az Istennő elvégezte munkáját, magában hordozza az Isteni Gyermek – a fiúgyermek, a gyermek Krisztus, vagy az egyiptomi hagyomány szerint a gyermek Hórusz – formáit. Az isteni férfiasság újjászületik a tudatosságnak egy magasabb fokán, és az új ciklus megkezdődik!
Ebben az időben, ahogy már decemberben is említettük, az emberiség gyermek Krisztusként születik újjá, ti vagytok a krisztusi vagy kristály lények. Ti vagytok az evolúció új ciklusa! Ti vagytok a szeretet emberi formában való megjelenése. Ti vagytok a kozmikus tűz, mely emberangyal formájában jelenik meg!
Így hát egy nagy paradoxon, illetve misztérium tanúi lehettek az élet megszentelt kozmikus táncában. Ahogy belső isteneteket és istennőtöket egyensúlyba hozzátok, és szent egyesülésüket elősegítitek, ti magatok születtek újjá isteni gyermekként, aki az új ciklus kulcsa lesz. Az Egy Kettévált, majd a Kettő Hárommá változott, ezzel beteljesedett a Szentháromság! Ezzel magatokban hordozzátok mindazt a hatalmat, melyre szükségetek van az Új Föld megteremtéséhez – most. 
És így, miközben keresztülmentek a kiegyensúlyozás és újjászületés ezen fázisán, tudatosan döntsetek arról, hogy a bennetek lévő férfias energiát, ezt a hatalom, felelősség, bátorság, kitartás és vezetés minőségeit hordozó energiát kiegyensúlyozzátok. 
És ahogy a belső gyermek megerősödik, emlékezzetek az örömre, a csodára és az élet misztériumára, emlékezzetek, hogyan kell játszani, megtapasztalni a világot hálával és szeretettel, amit csak a Forrás ad. 

A március 20-21-i napéjegyenlőség 

Március 20-án és 21-én (attól függően, hol tartózkodtok a bolygón), lehetőséget kaptok, hogy magatokban hordozzátok, és kiegyensúlyozzátok ezeket az energiákat. Ez a Szent Házasság pillanata. Ebben az időben összpontosítsatok belső egyensúlyotokra, és mindenben, amit tesztek, a nyugalmat és a harmóniát fejezzétek ki. 
Engedjétek, hogy a feltétlen szeretet, kegyelem és hála átáramoljon rajtatok, és így készen lesztek a tudatosság magasabb állapotainak átölelésére, melyek az Új Föld energiáiban, az ikerlángok egyesülésének tiszta örömében testesülnek meg.

Kegyelem, boldogság és béke – ez a Most!

Most egy kicsit a magasabb tudatosságnak ezekről a szépséges állapotairól fogunk beszélni, amelyek egyre inkább részei lesznek az életeteknek, ahogy beléptek az Új Föld frekvenciáiba, és elfoglaljátok a titeket, mint a magasabb dimenziós Új Föld polgárait megillető helyet. Ezek az állapotok egymással mind kapcsolatban vannak, valójában egyek, de az információ kedvéért most külön-külön írjuk le őket nektek.
Az első ilyen állapot a „hála”. Amikor teljes harmóniában vagytok magatokkal és az isteni kreatív intelligencia áramlásával, akkor vagytok ebben az állapotban. A bőség és a csodák áramlatában éltek. Az életet úgy tapasztaljátok meg, mint a szinkronicitás, áldás, csodás események megállíthatatlan folyamatát, melyek mind szükségleteitekre és vágyaitokra adott válaszok. Teljes tisztánlátással teremtetek, azt, amit csak kívántok, és kívánságaitok a bennetek égő isteni fényt fejezik ki. Ez az, amit mi a kegyelem állapotának hívunk. Ez már most is, bárki számára elérhető. Kérjetek, és adatik néktek. És amikor adatik, fejezzétek ki hálátokat, és ekkor az isteni kegyelem és szeretet áramlatában maradtok.
A ”boldogság” állapotába akkor kerültök, amikor megértitek az Egy megtapasztalásának igazi jelentését. „Eggyé” váltok a Forrással, tudatosan. Beléptek a fény szívébe, és megtapasztaljátok az Egyetlen Szív örömét és boldogságát, mely bennetek és minden létező dologban ott dobog. Magatokban is megtapasztalhatjátok ezt, de választhatjátok azt is, hogy egy ikerláng kapcsolat szeretete és öröme által tapasztaljátok meg. Vagy pedig mind a kettőt választhatjátok, mivel ez a ti döntésetek, ti vagytok a Fény Mesterei.
Az Istennő energiáinak egyesülése bennetek azt jelenti, hogy elvesztitek a halálfélelmet, mivel rájöttök, hogy a halál az ego-elme illúziója, és nem kell félnetek attól, hogy az ego illuzorikus falait feloldjátok, és beléptek a megszentelt egyesülés boldogságos állapotába. Ezekből a tudatossági állapotokból kedvetekre léphettek ki és újra be, a fény mestereiként, amivé váltok. 
És ezután megtapasztaljátok a mindent átható megértés "békéjét". Ez a béke és öröm mélységes belső érzése, mely túl van minden racionális tudáson és az ok-okozaton. Nincs rá „okotok”, hogy így érezzetek, ez csak van. Ez a kozmikus béke megszentelt vibrációja, a kozmosz hatalmas, csodálatos muzsikája, melyet belső lényetek abszolút békeként és nyugalomként él meg. Ez a Kozmikus Elme békességének energialenyomata, amely magát végtelenként tapasztalja meg. Ez egy olyan mély és alapvető és intenzív békesség-érzés, melyben rátalálhattok a földi paradicsomra. Rátalálhattok az Otthonra.
Mivel ezek az Otthon tudatállapotai: a béke, öröm, boldogság, extázis és kegyelem.
Mivel az Új Föld a ti otthonotok, drága emberangyalok. Ez itt egy anyagi bolygó az angyali lények számára, akik a Forrás természetének anyagi kifejeződésben való megtapasztalását választották, egy olyan anyagi kifejeződésben, mely tökéletes tükre az isteni szeretetnek.
És ez így van!

Fordította: Redáz

A szeretet adása a lényeg

 A szeretet adása a lényeg

Forrás: https://circleoflight.net/soulmates-twin-flames/relationships-on-earth
 

Álmodoztál már valaha titokban az ideális szerelemről? Hitted valaha a szíved mélyén hogy valóban létezik? Vágytál már valaha egy társra, aki tökéletesen illik hozzád?

Persze hogy igen. Mint ahogy mindannyian. Jó oka van ezeknek, az érzéseknek. Neked, van egy Lelkitársad, aki egyedi és hozzád tartozik. Isten helyezte el ezt a vágyat, amit érzünk, hogy a tökéletes pillanatban elvezessen bennünket az ikerláng igazságához. Minden emberi illúzió mélyén a lelkitárs vagy ikerláng tudata egy fátyollal lett betakarva, és ez a fátyol a sok csalódás a földi kapcsolatokban. 

Most, az emberiség ébredésének idején, az ikerláng kapcsolatok elsődlegessé válnak. Miért? Mert ez az egyik kulcsfontosságú lépés, hogy felébredjünk a szívünkkel, és ez által átalakuljon a Föld. Létezik egy kód az emberi spirituális DNS-ben, ami nem más, mint a szeretet, ami a lelkitársunk megtalálásakor aktiválódik. Ez segít nekünk a szeretetet megtestesíteni a Földön, hogy bolygónk egy békés és szeretetteljes hellyé változhasson. Gondolj bele, lenne háború és viszály, ha mindannyian igazán szeretetben élnénk? Igen, szükség van változásokra, és ezek most történnek.

A szeretet kapása helyett a szeretet adása a lényeg (Ez a spirituális útja a szeretetnek), az emberek nem igazán tudják még, hogyan kellene reagálniuk erre a változó energiára a lelkitársi idő alatt. Folyamatosan cserélgetik partnereiket azzal a céllal, hogy kielégítsék személyes szükségleteiket. Ez persze csak egy átmeneti élvezetet nyújt, és nem hoz tartós boldogságot az életükbe. Itt az ideje annak, hogy megváltoztassuk nézőpontunkat a kapcsolatok terén, a partnereink folyamatos váltogatásáról arra, hogy felfedezzük az örömét a szeretet adásának, mégpedig teljes szívünkből. Mi emberi lények, apró részek vagyunk isten szívében. Minden pici résznek Isten szívében két része van: Egy női és egy férfi. Ezek testesítik meg a negatív és pozitív töltéseket, amik a teremtés minden részében megtalálhatóak. Ez a két rész az eredeti "Ádám és Éva" ami a manifesztációja isten szeretetének. Mindannyian így épülünk fel, és mindannyiunknak megvan a saját lelki társa.

Ez nem a földi nemekről szól, hanem a szeretet energetikai töltéseiről. Amint isten szeretete megtestesül az apró részekben isten szívében, attól fogva már nem csak isten képmására teremtettünk, és isten szívében élünk. Ettől a pillanattól olyan kreatívak leszünk, mint maga isten. Sokan közülünk felismerik ezt. A gondolataink aktívak és folyamatosan teremtik az életünket minden egyes pillanatban. Azonban csak a saját felfogásunk, megértésünk szintjén tudunk teremteni, ami visszavisz bennünket az adni és kapni, az elme(korlátozott) és a szív(végtelen) megélésének a különbségéhez. Társadalmunkban nagy hangsúlyt fektetnek az egyénre, és a kötelezettségeire, amit meg kell tennie ahhoz, hogy megfelelhessen saját magának. Ezt a látásmódot gyakran félelem, a hiányérzet, a kapzsiság, az agresszió és a csak magammal törődöm követi.

Ezzel szemben amint meg tanulunk váltani a szív igaz érzésének a szintjére, elkezdjük manifesztálni a "szív szeretetét"

Elkezdjük megtapasztalni az életet a szív tudatával, a korlátok közé szorított intelligencia és az ego helyett. Amikor képesek leszünk elengedni a kicsinyes igényeinket, az adni tiszteletével a partnerünk felé, meglátjuk az igazi világot, isten világát.

Minden teremtés csak szeretetből áll.